Sigya 11. 07. 07.

Sigya› kezdem az elsővel. Egy gödör mellett állok és teli van trutyival, az arra járókat mind sorjában  belelököm, nőt gyereket válogatás nélkül, és ez még tetszett is

Sigya› aztán felébredtem, mert már nem bírtam tovább, mikor vissza szerettem volna aludni, valami le akart húzni, újra felkeltem és sétáltam egyet h ez elmúljon

Sigya› Ara jöhet a 2. rész?

Sigya› egy réten állunk páran, tök nyugi van, szépen süt a nap, egy srác szalad hozzánk hogy rémséges dolgot látott, nézzük meg

Sigya› odamentünk és emberi testek voltak  kettévágva, vagy 6-7 darab

Sigya› valamiért rágyújtottam, pedig nem dohányzom, és köhögtem a füsttől, erre eldobtam a cigit

Sigya› igen, de a cigi ahogy repült, visszapattant a semmiről, erre futottam mert egy láthatatlan valami volt ott, futottam a haverokhoz, találtam egy valamit

Sigya› de mire a haverokhoz értem már ott is volt egy láthatatlan, haver megérintette,  fogható volt de láthatatlan, én is megfogtam de abban a pillanatban felébredtem

Sigya› nekem ebből az jött le hogy valaki vagy valamelyik részem félelmet akar bennem generálni

Araálmodban féltél, vagy csak utána?

Sigya› álmomban

Sigya› futottam mint a nyúl

Araa semmitől?

Sigya› aha

Sigya› a láthatatlan valamitől

Araebből nekem az jön le elsőre, hogy félsz a láthatatlan világtól

Araakárhogy is szeretnél kapcsolatot teremteni vele

Sigya› pedig szeretném látni, ez ma tisztázódott le bennem

Araés visszapattansz a faláról, mert falnak éled meg az átlépés helyét

Araa kettévágott emberi testektől is féltél?

Sigya› nem tudom, jó kérdés

Sigya› nem hinném

Arahogyan élted meg azt, hogy megláttad ezeket?

Aramilyen érzés volt álmodban?

Sigya› maga a tudat volt rossz, h emberek szétvágva, hát ki tesz ilyet és miért?

Araezt álmodban gondoltad, vagy utána, hogy ki tesz ilyet?

Sigya› álmomban

Araok

Araelgondolkozom rajta

Arade amúgy semmi rosszat nem jelent

Sigya› és az hogy nőket gyerekeket lökdösök be egy mély árokba?

Araakit belelöktél, utána ki tudott jönni?

Sigya› nem tudott kijönni

Sigya› vége volt, eltűntek

Sigya› és még élveztem is

Araannyira mély volt az árok?

Sigya› arra ébredtem fel hogy már nem bírom az álmom

Sigya› az árok mély és valami trutyival volt feltöltve, iszap vagy hasonló

Araértem

Arade ez sem jelent rosszat

Sigya› de álmom után volt egy incidens ébren

Araigen, azt mondtad, hogy valami érzés lehúzott

Sigya› le akartam feküdni és valami húzott le és minél jobban lent voltam annál jobban bénultam le

Araés hogy jöttél ki ebből?

Sigya› alig bírtam megmozdulni, ekkor sétáltam egyet

Sigya› épp hogy sikerült még  kijutni belőle

Sigya› nagyon erős volt

Arade ha alig bírtál megmozdulni, hogyan keltél fel?

Sigya› akaratommal

Sigya› fel akartam ébredni mindenáron

Sigya› és sikerült

Sigya› de mondom ez ébren volt

 

Ara

 

Sigya, te most igen erősen a „jó” irányába vonzódsz, megéled a szeretet, az Egység érzését, és a Fény keresése tölti ki a napjaidat. Ez automatikusan megteremti a saját ellenpólusát, ami most az álmaidban jelenik meg: éber állapotban a pozitív pólusra törekszel, ezért a negatív csak álmodban tud felszínre jönni. Ez egy természetes folyamat, és ráadásul a Földünkön jelen lévő energiák is ezt működtetik mindnyájunkban, erről ajánlom figyelmedbe Szabó Judit írásának részletét a maja időszámítás jelenlegi, utolsó energiahullámáról (forrás):

Könnyebben megértjük a jelenségeket, ha arra gondolunk, hogy mi történik akkor, amikor az ember egy magas rezgésű, szent energiával találkozik.
A találkozás lehet nagyon kellemes és felemelő, de megvan a maga utóhatása:
a Fény eltávolít belőlünk mindent, ami tőle sötétebb. Tehát megérinti lelkünknek azon részeit, ahol még tisztázatlan, feldolgozatlan élmények, hiedelmek, érzések vannak – többnyire tudattalanul. S mindezt felhozza a tudatosba. Ilyenkor az emberek csak azt veszik észre, hogy valami rettenetes, ijesztő dolog történt az életükben, amit sokan úgy értelmeznek, hogy “Én megindultam a fény felé, most támad a sötétség!” vagy úgy, hogy “Jaj, biztosan valami rosszat tettem!”

Mindkét felfogás poláris, nagyon anyagba zárt felfogást tükröz, s ezért nem mutat túl a felszíni jelenségeken. A lélek mélyebb szintjeit is figyelembe véve, a Fénnyel való találkozás hatására a tudattalanba „becsomagolt”, „lenyomott” fájdalmas, félelmetes, kellemetlen emlékek, élmények a felszínre emelkednek, s megjelennek a környezetünkben, hétköznapjainkban. S amikor mi megrettenünk ettől, és elkezdünk azon gondolkodni, hogy vajon miért is történt ez velünk, akkor tudnak valóban tudatosulni ezek a tartalmak, s ha ez megtörtént, akkor kezdhetjük el „helyre tenni” és meggyógyítani lelkünk sötétebb részeit.

Normál esetben ilyenből egy élet alatt néhány van. Most azonban nem az emberiség normál hétköznapjait éljük, ezért mindez sűrítve, intenzíven, rövid idő alatt zajlik le. S mivel ezt a kozmikus helyzetet a Teremtő akarta így, természetesen segítő kezet is nyújt mindazoknak, akik ki akarnak jutni saját lelkük sötétségéből. (…)

Az átalakulás, a megtisztulás, a beavatás utolsó pillanatai mindig a legnehezebbek: ilyenkor a legmélyebb félelmek szakadnak a lélekre, elhagyatva, végtelenül egyedül és a pusztító erőknek kiszolgáltatva érzi magát. Pontosan ugyanúgy, mint ma.

De Isten végtelen kegyelme és szeretete van a félelmek, a káosz és az elhagyatottság mögött mindazok számára, akik a Fényt választják. Pontosan úgy, ahogy ma.

A két álom témájában összefügg. Az első álom a halálról szól, és önmagad részeinek a megtagadásáról. A gödörbe vagy árokba, ami tele van iszappal, a saját személyiségrészeidet lököd bele. Nőket és gyerekeket: álmodban megszabadulsz a saját női és gyermeki részeidtől, megölöd őket. Tudjuk, hogy nem csak egyetlen ént hordozunk magunkban, több olyan aspektusunk (személyiségdarabkánk) van, amik nem mindig, nem minden esetben, olykor csak az életünk egy-egy szakaszában nyilvánulnak meg, vagy akár rejtettek is maradhatnak. Az aspektus egy-egy előző életünket is jelenti. Ezeket a részeidet, amiket lelöksz az árokba, el akarod pusztítani, mert bűntudatot érzel irántuk, ítélkezel felettük, talán mert úgy gondolod, hogy ebben az életedben vagy a megelőzőkben bűnt követtek el. De az iszap egy ősanyag, az élet, a növekedés, a fejlődés lehetőségét is magában hordozza, arra hívja fel a figyelmedet, hogy az Élet lényegére érezz rá. Az Élet pedig nem ismeri a bűnt, és nem kényszeríti ránk, hogy bűntudatunk legyen.

 

Felébredés után egy lehúzó erőt észleltél. Ez energetikailag ugyanaz, mint az álmod, ugyannak az energiának a folytatása. Amikor szétdarabolódunk, az mindig egy lehúzás, mélybe süllyedés számunkra, mivel ez nem a magasabb dimenziókban, hanem mindig itt a fizikai világban történik. Azt élted meg, tapasztaltad meg fizikailag, hogy milyen érzés a részeidnek, vagyis neked magadnak abba az iszapba belesüllyedni, amibe belelökted őket. És azt is megtapasztaltad, hogy ebből a helyzetből ki lehet jönni.

 

A második álmod azzal kezdődik, hogy egy barátod jön, és megzavarja a kellemes, nyugodt képet, hogy nézzétek meg, milyen rémséges dolog van itt a közvetlen közelben – én úgy érzelmezem, hogy a te határaidon belül, vagyis: benned. A feldarabolt testek ugyanazt jelentik, mint az előző álomban a nők és gyerekek, akiket a gödörbe löktél: a te részeid, aspektusaid. Az első álomban megszabadulsz tőlük, itt pedig meglátod, hogy minden darab valaha egy egészet, egy-egy emberi életet alkotott, ami darabjaira hullott vagy darabjaira vágták. Az isteni egységet keresed, de először a darabjaidat találod meg, ezeket kellene magadba integrálni, egyesíteni, ez a módja annak, hogy később a valódi Egységet megtaláld.

 

Cigarettára gyújtasz, ami egyrészt egy testi és lelki kielégítetlenséget jelez, másrészt azt, hogy esetleg nehezen tudod megfogalmazni, mások elé tárni a gondjaidat. Erre az utóbbira utal az is, hogy köhögni kezdesz tőle, mert a köhögés a kapcsolatteremtés, a kommunikáció problémáit jelzi. Amikor eldobod a cigarettát, az egy eszköz lesz a kezedben, hogy felfedezd: ettől az egyesüléstől egyelőre egy láthatatlan fal választ el. Meg is ijedsz, mert a láthatatlan, az ismeretlen félelmet ébreszt benned. A fal akadályozza a továbbhaladásodat, és ráadásul nem látod, hogy mi is ez az akadály. Elfutsz rémületedben, elmenekülsz az ismeretlen felfedezése elől.

 

Javaslom, hogy egy meditációban keresd meg, tapogasd ki azon a falon az ajtót, vagy azt, ahol olyan alacsony, hogy átlépheted, vagy ahol elolvad – ez a te falad, te fogod megtalálni az átjárót is rajta. Remélem, sikerül neked.

 

 

Share
Regisztrálva és belépve írhatsz és olvashatsz hozzászólásokat.

 

Bejelentkezés

Hírlevél

Ha fel szeretne iratkozni a hírlevelemre, küldjön egy "Hírlevél" tárgyú üzenetet itt:

 Üzenetküldés

Facebook

Statisztika

Mai nap343
Tegnap729
Összesen534945
Indult 2013.07.01. CoalaWeb

Hozzászólások

Hát már neve is van? Már elég régóta felbukkant nálam ez az érzet. Elsősorban a tarkómban jelentkezi...
Mi az ASMR? itt: Cikk
Köszönöm, érdekesen hangzik, kipróbálom
Kedves Márk! Köszönöm, felderítetted a napomat. Van ötletem, hogy miért nem tudtad letenni a könyv...
Pecsét a karodon itt: Cikk
Kedves Ara Rauch! Tegnap kezdtem el olvasni a könyvét és most fejeztem be az első kötetet. Gondolko...
Pecsét a karodon itt: Cikk