Ildikó 11. 02. 09.

Mutatnék egy érdekes dolgot. Rajzoltam tegnap egy mandalát:

Eredetileg az volt a címe, hogy világítótorony, és egészen az utolsó vonásig azt rajzoltam. Aztán a végén beletettem egy üvegpiramist, aminek a csúcsa piros volt. Ez a piramis egy kincs, és múlt héten álmodtam róla. (Mindjárt leírom.)
Nem értettem miért került ez a világítótoronyba? Talán amit jelképez, az lesz az az erő, ami belőlem világítani fog, amivel világítok majd? Oda kívánkozott a rajz közepébe, és az egésznek ettől mintha más lett volna a jelnetése si. A középről kiáramló "fénynyalábok" már nem csak úgy a semmiből, hanem a piramisból nyerik fényüket, vagyis a piramis ereje világít, és szóródik szét.

Ha van kedved foglalkozni vele, kérlek nézd meg, nekem nagyon érdekesnek tűnik, mert úgy érzem a két álom összefügg, és ezt a rajz mutatta meg. Rajzolni úgy szoktam, hogy csak hagyom magam...nem akarok megrajzolni semmit, hanem van egy vezérgondolat, amit fejben tartok, és arra a fogalomra gondolva "firkálgatok". Nem akarom, hogy ilyen, vagy olyan legyen, nem határozom meg a mintákat a formákat sem. Úgy lehet venni, hogy ez is üzenet.

A piramisos álmom (leírtam a Lélekláncra is, de itt kicsit részletezem):

Az álom egy hatalmas teremben kezdődik, aminek nagyon nagy belmagassága volt, szinte nem is volt teteje, vagy legalábbis a mennyezet borzasztóan magasan volt. A terem zsúfolásig tele volt emberekkel. Nem volt zene meg ilyesmi, de érezhetően egy fontos dolog miatt volt ott annyi ember. Én ide csakúgy belecsöppentem, és úgy két lépesre tőlem egy aranyozott ruhában lévő, talán hindu (?)viseletet hordó Úr állt, aki felém tartotta a kezét, amiben két kicsi üvegpiramis volt. A kettő között alig volt különbség, az egyiknek a csúcsa talán kicsit mélyebben volt pirossal festve, de a méretük nagyjából azonos volt, úgy 2-3 cm-esek. Minden szem rám szegeződött a teremben, és nekem választanom kellett.
Érzéssel kellett eldöntenem hogy melyik az igazi kincs. A tétje az volt, ha nem találom el az igazit, akkor azonnal a sötétségé lesz, és megsemmisítik, vagyis azok, akik ott álltak a teremben. Azt mondták csak egyszer választhatok, nem lehet módosítani, és onnan fogom tudni, hogy az igazit választottam, hogy azonnal menekülni kényszerülök vele. Hát így is lett,  és én a kisebb részben piros tetejűt választottam, és valóban alig tudtam kiszabadulni a tömegből, de nagyon nem is akadályoztak, csak inkább a sűrűség miatt volt olyan érzésem, hogy itt könnyen elveszíthetem azt a kicsi kis piramist, és bizony megtalálni nem tudnám, ha mondjuk leejteném. Végül egy magas létrán másztam fel a terem legtúlsó végében, utána meg vasrudakon függeszkedve araszoltam kifelé, miközben ezt a piros csúcsos üvegpiramist a számban tartottam, mert az volt a legbiztonságosabb. Tisztára kész voltam már az erőmmel, mire egy igazán pompás királyi kastélyba értem a kinccsel, ahol várt rám egy ember, ez is mintha ugyanaz a hindu lett  volna, mint aki a kincset adta nekem, (mindenesetre valami főúr-szerűség, de nem a király, de nem is szolga volt, inkább egy nagyon nagy méltóságú, végtelen nyugalommal rendelkező bölcs, és megmutatta a kijáratot, egy hatalmas kaput. Csodálatos lépcsőkön és hatalmas temeken meg kisebb szobákon is át kellett mennem, de senkivel sem találkoztam útközben. A kijáraton túl már a kincs biztonságban volt, és a "külvilág" igen fényes volt. - Ezzel a képpel lett vége az álomnak.

Mit szólsz? Jól gondolom, hogy a két álom összefügg, és hogy a piramis a kulcs? Azt a  piramist kell megtalálnom, hogy világítani tudjak?
Te hogy látod?

 

 

Ara

 

Nagyon szeretem az ilyen nagy ívű profetikus álmokat, köszönöm, hogy megosztottad velem. :)))

A hatalmas terem, ahol az álom kezdődik, egy szakrális hely, mégis engem a Földre, a fizikai világra emlékeztet: a mennyezet nagyon magasan van (mint az ég) és rengeteg az ember, akikhez nem túl sok közöd van, mégis résztvevői az eseményeknek. Itt találkozol a tanítóddal/mestereddel, akinek a kezéből két nagyon hasonló piramis közül kell választanod. Ezen a választásodon áll vagy bukik minden.

Választási kényszerhelyzetben állsz. Ha a rosszat választod, a jó azonnal a sötétségé lesz, hiszen akkor a sötétség, a megsemmisülés mellett döntesz. De mivel a két piramis alig megkülönböztethető, nincs jelölve egyértelműen, melyik a jó (pl. nem fehér és fekete), hanem érzésből tudod eldönteni, ezért én mégis úgy vélem, hogy egyik sem jó vagy rossz, bármelyiket választatnád. Mindegyikkel valamilyen tapasztalást (életet) választanál. Az érzéseidre van bízva, hogy megtalálod-e a kincset, vagyis a szíved igazságának választása a helyes. Döntesz, és ekkor kezdődik a menekülés, bár voltaképpen senki sem üldöz, és nem is nagyon akadályoznak - ki elől menekülsz, önmagad elől? Ez nekem olyan, mint egy élet, ahol te magad döntöd el, milyen utat választasz - talán választhattál volna egyszerűbbet, könnyebbet is. Kalandosan, nehézségek árán jutsz ki, és közben az üvegpiramist a szádban tartod. A száj kapu a kint és bent között, és befogadja a táplálékot, a szellemi táplálékot is. Az ember azt gondolná, a királyi kastélyba jutva megállapodsz, hiszen ez valóban egy nagyszerű, felemelő helyszín egy élet folyatásához, de nem, mert itt a kincsed még mindig nincs biztonságban, te végigjárod és megkeresed a kijáratot, ami a külvilágba, egy fényes helyre és úgy érzem, a szabadságba vezet. Ez a te valódi helyed, ahol biztonságban vagy a kincseddel együtt.

És miért is "kívánkozott" ez a piramis, éppen ez, a rajz közepébe kerülni, ami nekem azt mutatja, hogy egy világítótorony hat másiknak adja át a lángját és a fényét? Mert ez a te szíved, a középpontod igazsága. A piramisforma, mivel kicsi, sűrítetten tartalmazza azt a jelentést, amit egy nagy piramis: a felemelkedés lehetősége, az erő és energia tudatos felhasználása az újjászületés érdekében. A piros csúcs itt nekem a tűzzel asszociálható, no és a szerelemmel, mivel nem a piramis alapja vagy bármely más része piros, hanem épp a legmagasabb pontja, ezért a piros színnek a magasabb rendű jelentéseit kell elővenni. Az üveg, amiből van, az átláthatóságot jelenti itt szerintem: igaznak és hitelesnek kell lenned, hogy ne legyen semmi olyan az életedben, ami titkolnivaló. A piramist valójában nem megtalálnod kell, hiszen nem kívül van, hanem felfedezned magadban, a középpontodban: a szívedben. Ezért kellett a mandala közepébe rajzolnod, pontosan, ahogy mondtad: "A középről kiáramló "fénynyalábok" már nem csak úgy a semmiből, hanem a piramisból nyerik fényüket, vagyis a piramis ereje világít, és szóródik szét."

 

Ildikó

 

Óóóóó, nagyszerűűű!!
Egyetlen dolgot nem éreztem találónak, hogy önmagam elöl kéne menekülnöm. (Vagy de? A mostani unalmas és depis önmagam elöl?) Az álomban egyértelmű volt, hogy ha ugye nem jól választok, akkor lecsapnak az igazira és nyekk, elsöpörnek, én meg ott rekedek örökre keresgélve, kétségbeesve...de mégis tök egyértelmű volt, hogy jól fogok választani. Az a "tanító" is megbízott bennem, éreztem. A kincset ki kellett vinnem a tömegből, mert eltapostak volna érte, vagy miatta, könnyen elveszíthettem volna. A tömegben nem volt biztonságban, muszáj volt onnan kivinnem. Szóval nem a menekülés a lényeg, hanem az hogy nincs ott jó helyen a kincs, veszélyes helyen van, könnyen elveszhet, megsemmisülhet, és a sok ember ezt alig várta volna.....ez inkább olyan érzés volt, hogy a saját utamat kell járni, nem törődve a tömeggel.
A többi megállapítást, hogy választhattam volna egyszerűbb feladatot is ...stb, innentől jónak érzem.
Jó a hasonlat a táplálékkal is amikor a számban tartom a piramist. Táplálhat a szellem, a szerelem is.
Ízlelem még a külső fényre vonatkozó "szabadság"-ot, igen azt hiszem ez is helytálló, odakint a kapun túl szabadság volt, és végtelen nyugalom, meg béke.
A piramis csúcsa nagyon izgatott, hogy mit látsz benne, nekem nem igazán jött le belőle semmi, de fontos részlet volt. Tűz elem, szerelem,....ezt is ízlelgetem, és nem tiltakozom egyáltalán....de le kell fordítanom a való életre, hogy miféle tűz lesz ez?  A szerelem tüze? Az élet szeretetének a tüze? Az élni akarás tüze?? - Na asszem ez lesz az!!!! És ez tényleg a szív döntése, ezért van középen a rajzon. Vááúúú!!! Kezd sejleni.....Ez lesz az!!! Ezt jelenti a piramis: az élet szeretetének a tüze. Újra föl kell fedeznem az élet adta szépségeket, örömöket, és erre tanítani másokat is, azaz világítani. No, mit gondolsz? Nekem ez most nagyon igaznak tűnik, a törekvéseim is ide mutatnak.
Na meg hogy üvegből van a piramis....és itt is nagyon találónak érzem az átláthatóságot, tisztaságot. Tiszta szív? - Na ezt mondjuk jó lesz beépíteni a törekvéseim közé. Nem fog nehezemre esni..:))

 

Ara

 

Megvan, a tömegtudat elől menekülsz. Itt a kulcsmondat (mindig megtalálod, hehe): "a saját utamat kell járni, nem törődve a tömeggel".

 

Kép: Ildikó rajza

 

 

0
0
0
s2sdefault
Regisztrálva és belépve írhatsz és olvashatsz hozzászólásokat.

 

Webshop kosár

A kosár üres

Bejelentkezés

Hírlevél

A hírlevélre feliratkozók havonta változó kedvezményeket kaphatnak a könyvek és a programok árából.

Ha fel szeretnél iratkozni a hírlevelemre, küldj egy "Hírlevél" tárgyú üzenetet itt:

 Üzenetküldés

Facebook

Statisztika

Mai nap203
Tegnap242
Összesen664915
Indult 2013.07.01. CoalaWeb