Bejelentkezés

Hírlevél

Ha fel szeretne iratkozni a hírlevelemre, küldjön egy "Hírlevél" tárgyú üzenetet itt:

 Üzenetküldés

 

 

Facebook

Statisztika

Mai nap226
Tegnap309
Összesen404397
Indult 2013.07.01. CoalaWeb

Hozzászólások

Kedves Márk! Köszönöm, felderítetted a napomat. Van ötletem, hogy miért nem tudtad letenni a könyv...
Pecsét a karodon itt: Cikk
Kedves Ara Rauch! Tegnap kezdtem el olvasni a könyvét és most fejeztem be az első kötetet. Gondolko...
Pecsét a karodon itt: Cikk
Nagyon gyönyörű s felemelő meditáció! Köszönöm!

Hangyainvázió és egyensúly

2012 április-májusában elárasztották a hangyák a konyhámat. Nagyon, sőt tűrhetetlenül. Voltak kedvenc helyeik: a konyhapulton, ahol az élelmiszert dolgozom fel, a gáztűzhelyen és a mosogató mellett. Előbb csalétket tettem ki nekik, mert ez az elmúlt években bevált: ezt hazahordják a hangyák a bolyba, és a királynőt is megetetik vele. Igaz, beletelik egy-két hétbe, mire eltűnnek a rovarok, de régebben ez hatásos volt. Most nem. A hangyák fölényes mosollyal, nagy ívben kikerülték a csalétket, és továbbra is szorgosan szaladgáltak mindenfelé.
 

Vettem egy hangyairtó sprayt, és befújtam vele mindent, ahová csak betették ízelt lábacskáikat a kártevők (kivéve persze azokat a helyeket, ahová egyébként élelmiszert szoktam tenni). Kegyetlen örömmel láttam, hogy bizony a kis állatkák összekuporodva halálukat lelték. Aznap gonosz diadalt ültem, bár igazából a lelkemnek nem esett jól.

Másnap azon a szent helyen, amit vastagon lefújtam a döglesztő méreggel, amitől én kis híján megfulladtam, pimaszul rohangált az újabb csapat. Újból lefújtam, újabb egynapi szünetet nyerve vele. A következő napon – szinte hallottam a kárörvendő kacajukat – megint csak mindent elleptek, a méregre fittyet hányva.

Kétségbeestem. Hát ezeknek semmi sem árt? Kipusztíthatatlanok? Most a mérget por formájában vettem meg, és vastagon beszórtam vele minden vízszintes felületet.

Ez hatott. Többé nem mentek a fal melletti, fehér poros részre. Nem ám: elkezdtek a falon mászkálni, lekezelő gúnnyal kiröhögve a vereségemet. Egyszerűen kiirthatatlannak bizonyultak. Semmilyen harc, küzdelem, háború, megsemmisítési kísérlet nem ártott meg nekik.


No akkor most emelkedjünk egy-két szintet, és nézzük meg a sztorit tudatosan.

Mi a harc, és mit eredményez? A polaritás világának megnyilvánuló formája. A harc egyre inkább megmutatja, mennyire nem hatékony éppen annak a célnak az elérésében, amiért indították. Még a jobbik eset, ha csak nem hatékony, de könnyen lehetséges, hogy az energia az elindítója ellen fordul, és éppen az bukik el, azt éri nagyobb veszteség, aki elkezdte a harcot: a méreg belélegzése nekem esett rosszul, és az egész háború lelkileg nagyon megterhelő volt számomra.

Fizikai szinten, fizikai eszközökkel lehetetlen "legyőzni" azt a problémát, ami a tudatban keletkezett. Nem is cél, hogy legyőzzük: más módszert kell választanunk, hogy végleg eltűnjön az életünkből.

A szívós küzdelem közben persze kerestem a megoldást, kutattam, hogy mi az az energiaminőség, ami behívta a hangyákat a lakásba, és itt tartja őket. A hangyák táborozása a konyhámban megmutatott számomra valamit: mi az, ami bennem rejtetten ugyan, de jelen van, vagyis meg kell, hogy jelenjen a külvilágomban is. Azt tudjuk, hogy minden érzés, minden érzelem, minden gondolat egy bizonyos rezgésszámot képvisel, tehát meg kellett találnom, mi az a frekvencia, ami bennem megtalálható, és amire a hangyák rezonálnak, ami miatt tehát szívesen tartózkodnak abban a térben, ahol én élek.

A théta agyhullámban tartózkodás lehetővé teszi, hogy megtaláljuk a tudatalatti mélyén rejlő tartalmakat. Megtudtam, hogy azt a frekvenciát, ami a hangyák sajátja, az emberben a neheztelés, bűntudat, a szégyen és ítélkezés érzései keltik. Nálam, mint kiderült, konkrétan az ítélkezés. Ezek súlyos, alacsony rezgések, ugyanakkor rettentő erőt képviselnek. Ekkoriban még szorgalmasan gyakoroltam a thetahealinget, úgyhogy elkezdtem ezeket az érzésmintákat kitörölni a valóságomból, de nem történt semmi észrevehető. Ám közben egyik este egy beszélgetés során, amikor egész mással foglalkoztunk, megértettem a következőt: az ítélkezés mennyire fontos szerepet tölt be az életemben, és milyen sok szinten megjelenik nálam. És mint egy mérlegen, megláttam, hogy az egyik serpenyőben én magam vagyok, mint elítélt, a másikban pedig én magam, mint ítélkező. Mindkét véglet bennem van tehát, én működtetem, ennélfogva én határozom meg, működtetem-e egyáltalán, és ha igen, akkor hogyan. A saját kezembe vettem ez által az ítélkezés fölötti hatalmamat. Ez akkora felismerés volt számomra, hogy éreztem az egésznek az erőteljes energiáját magamon átáramlani.

Másnap reggelre eltűntek a hangyák a házból. Akkor még azt hittem, a thetahealing törlései következtében mentek el, csak hónapok múlva jöttem rá, hogy ez az elfogadás (az ítélkezés sajátomként való elfogadása) és az egyensúlyba kerülés volt a kulcs ahhoz, hogy a hangyák többé ne tartsák megfelelő lakóhelynek az én lakóteremet.
Ennek már több, mint egy éve. Azóta egyszer láttam őket, amikor 2013 tavaszán a lányom szobájába költöztek be. Megkerestem, hogy mit kell még magamban elfogadnom és egyensúlyba hoznom: kiderült, hogy magukat az ítélkező embereket, és az ő ítélkezési mintájukat. Elvégeztem a gyakorlatot, és másnap ebből a szobából is eltűntek a hangyák.

Hálás vagyok a hangyáknak, mert megmutatták számomra, hogy az elfogadás és az egyensúlyba kerülés milyen rendkívül hatékony dolog, és hogy olyan szinteken is hat, amire az ember nem is gondolna. Segítettek felismerni és megalapozni a módszeremet. Köszi, hangyák :)

 

A legközelebbi théta-elfogadás-egyensúly előadás, meditáció és tanfolyam időpontja ITT

 

Ara Rauch

 

 

 

Share
Regisztrálva és belépve írhatsz és olvashatsz hozzászólásokat.