Álomfejtés

Márta 11. 04. 06.

Furcsa dolgok történnek velem mostanában ébren is. :) Érzem és hallom szinte az emberek gondolatait, hogy jó vagy rossz ember az illető, tudom hogy számító avagy nem kell féljek tőle. A sógoromnál ürességet érzek, és negatív energiát. Ez lehet a nayu?

Volt egy álmom, ill. kettő is mostanában.

K.-val álmodtam (ő a párom) és idejöttek a nőjével, de gyerek nem volt a képben. Ez a ház valami szálloda volt. Üvegajtóm volt, valóságban nem az van. Nem értem az üvegajtó miért jön elő mostanában álmomban. Szóval bezárkóztam előlük de tudtam hogy K. be fog köszönni. Hát le is jött, ja megjegyzem ha a lakással álmodok mindig K.-é a felső szint, én maradok ahol vagyok. Szóval lejött és bekopogott és benyitott. Leült az rekaméra, mint mikor múltkor ittvolt. Gondterhelten nézett maga elé és ezt mondta:

-Én nem megyek el N-nel.

Néztem rá értetlenül hogy most ez mit jelent. Erre mondta hogy nem érdekli mennyit nyavalyog a nő ő velem marad és kész, már ha én is akarom.

Aztán elment hogy ezt elmondja neki, és visszajött nem sokra rá, hogy közölje ittmarad. Mielőtt visszajött volna titokban gyorsan felhívtam a barátnőmet, aki drukkol nekünk a valóságban is, de csak annyit tudtam belesuttogni hogy K. visszajött.

A másik álom másnap volt. Kértem az égieket hogy hadd álmodjak megint K.-val, mert furcsa volt hogy tartózkodóak voltunk, csak az arcát simogattam csók nem volt.

És a következő álomban osztálytársak voltunk. És mintha újraéltük volna az előző éveinket, ugyanúgy nulláról indultunk mint ahogy eddig mindig. Tartózkodóak voltunk mások előtt egymással.

És van egy észrevételem. De emiatt nagyon szenvedtem hetekig. Mivel K. még mindig nem hívott fel, sajnos észreveszem a férfi figyelmességet, jólesik és igénylem is. Viszont az illető férfi több mint kedves, tanárom amúgy és többször jön már oda minthogy hívnám. Akkor tűnt fel leginkább mikor konkrétan rákérdezett hogy milyen fizikai létező kapcsolatom van. Részemről ez egy sosem ismert erős barátság, de részéről tartok tőle hogy más. Ráadásul ez a képességem elég jól közvetíti nekem az érzéseket. Nős és gyereke van, de sajnos nem is ez a probléma. Hanem az hogy soha olyan nem volt, hogy megkedveljek valakit K.-n kívül hogy szóbaálljak vele. Itt viszont szívesen beszélgetek nem jövök zavarba és mintha a világ legtermészetesebb dolga lenne úgy beszélgetünk mindenről. Tudom, hogy ha K. velem lenne akkor észre se vettem volna. Ráadásul még nem is az esetem. Én pedig olyan hűséges nő voltam eddig hogy még álmomban sem csaltam meg sem szappanopera szinésszel, de még Stohl Andrissal sem. És most is az vagyok, csak félek, mert valahogy nem jó ez így hogy én ezt élvezem. És nem sok barátnőm érti miről beszélek, van aki érti, ő tisztel azért hogy megtartóztatom magam. Bár eddig nem volt mitől hála az égnek. Sokszor gondoltam én is hogy csak beképzelem, de a kártya és főleg a testbeszéd nem hazudik. Órán a tanár sorra követi el a figyelmetlenségeket. Először nem tűnt fel, aztán egyre inkább. Viszont mikor beszélek vele, nem érzem azt a kényszert hogy távolságot tartsak vele mint a többi hímmel. Nem érzek veszélyt. És ez nálam úgy van hogy ahol nem érzek, az igazán a veszélyes. Viszont zavarban sem vagyok, és ez jó, mert K.-nál mindig zavarban voltam pont azért mert tetszik és vonzódom hozzá. Itt nincs többről szó minthogy egyszer megcsapott a férfi közelsége mikor olyan kedvesen segített, és tudod ilyenkor a tanárok behajolnak hogy a klaviatúrára tudjanak érni. És egyszer nem volt a felhúzva a páncélom teljesen és megéreztem hogy a közelség biztonságot ad. És a válságom hogy pont a szerelmemmel nem lehetek közel, hiányzik K. ölelése, előhozta belőlem azt hogy kicsi gesztusokat is felnagyítok. De van más is. Másokkal beszélgetek de ő közbeszól, és elmondja a véleményét. Vagy a múltkor mikor segített, szívemnek szólított. És horoszkópilag nem olyan aki ezzel dobálózna. A másik hogy szinte ragaszkodott hogy nézzem meg mi az ascendense, nem hagyta elúszni a témát. Én bevallom őszintén rokonszenvet érzek iránta, és tudom, hogy ő az a kulcs aki kell K. felbukkanásához.

Van egy régi jóslat ami szerint lesz egy férfi akihez meghatározhatatlanul erős barátság fűz de a pasi többet érez. És K. féltékeny lesz és féltékenységében megkéri a kezem. Akkoriban ezt nem tudtam elképzelni ki lehet az, de már tudom. K.-nak van egy talán nayu képessége. Megérzi ha baj van azzal ami az övé. Megérzi ha valaki ezt el akarja venni, és felbukkan. Erről már mesélt nekem, és sokszor rajtakapta a barátnőit, akik át akarták vágni. Ebben a képességében bízom, nálunk egyszer kapcsolt be, mikor legutoljára jött, azért jött mert tudta jön a szerelő haverom aki egyszer már próbálkozott velem. De ő maga nem mondta hogy ezért, megvárta amíg lemondom, együtt reggeliztünk és elment.

Itt viszont most újabban kísérteties dolgok történnek. Tegnap néztem hogy kaptam-e a tanártól választ a levelemre, mert iskolai dolog miatt lett volna fontos és nem, aztán átnéztem másik címemre, de egy adat miatt vissza kellett nézzek arra amire a tanárnak írtam. Pont akkor gondoltam rá hogy vajon miért nem írt. És abban a pillanatban láttam hogy írt, pont akkor amikor arra gondoltam hogy miért nem írt, szóval pont akkor mikor rá gondoltam. Pici dolgokat be tudok vonzani azonnal, viszont K.-ra egész nap gondoltam és nem sikerült egyelőre. K.-val mostanában jönnek gondolatok a fürdős meditációmkor. Tehát nem panaszkodom, zajlik az élet. Csak arra jönnék rá hogy ezzel a tanáros dologgal mit akarnak az égiek, mert veszélyes kulcs. Annál is inkább mert hivatalosan bevallott barátság van, direkt azért hogy kordában tudjam tartani a dolgokat.

Valahol magammal sem merek őszinte lenni, de néha félek hogy ez az énem már nem az az énem akit K. itthagyott. Segíts kérlek megértenem az álmaimat és a helyzetemet.

K.-tól sokszor jön az hogy felesége vagyok, feleségének akar. Már egy aranygyűrűről is beszélt.

De múltkor egyik óra útáni szerda este meditációban ez jött tőle:

Te vagy az aki játszol a helyzeteteddel!

Csapj a lovak közé!

Arról kérdeztem miért nem sikerül a vonzás, mi ez a játék amibe kerültem.

Nem érzem a tanárom feladatát, hogy mi  és hiába kértem álmot róla nem kaptam. De gyanús hogy szeretünk egymással beszélgetni, és nem kell hozzá nayusnak lenni hogy tudjam K. kitérne a hitéből ha ezt érezné, tudná és látná.

A távolság rossz dolgokat hoz belőlem elő. Olyat amit eddig nem tudtam magamról. Van bennem a lényemben egy tomboló énem. És mikor el vagyok hanyagolva egy idő után ez az énem felszínre tör. Tünetei hogy szeretek férfival is beszélgetni és csinosan öltözöm és sminkelem magam. Az exemnél is így kezdődött. És ettől félek.

De a múltkor pont ezért topisan mentem suliba, ez esti suli amúgy. És semmi változást nem vettem észre, itt most nem a külsőm az ami számít. Hanem a kisugárzás. A külső max. engem erősít hogy magabiztosabb leszek és így erősebb lesz a kisugárzásom.

 

Ara

Az, amit az emberekkel való találkozáskor érzel, igen, az is nayu: amikor érzed és hallod az emberek gondolatait, meg a sógorodnál az ürességet. De hogy valaki jó vagy rossz ember, és hogy a sógorodnál negatív energiát észlelsz, az a te kivetítésed. NINCS jó ember, és nincs rossz ember az én felfogásom szerint: emberek vagyunk, és mindenki dugig tele van jó és rossz tulajdonságokkal egyaránt. Sőt ha jól megnézel egy úgynevezett rossz tulajdonságot, megláthatod, hogy az illető milyen remekül tudja használni a saját boldogulása érdekében, tehát az ő szempontjából az egy jó tulajdonság. A pokolba vezető út meg, mint tudjuk, jó szándékkal van kikövezve, na ennyit a jóról és a rosszról. Az energiának pedig nincs előjele, az csak van, és mi látjuk el címkével: ez pozitív a számomra, ez meg negatív.

Az üvegajtó megjelenése az álmaidban azt jelenti szerintem, hogy bizonyos tekintetben átlátsz egy másik dimenzióba (pl. amikor ráérzel az emberekre), mint ahogy az üvegajtón átlátni egy másik helyiségbe, de talán nincs még itt az ideje, nem vagy még felkészülve rá, hogy ki is nyisd és a valóságban is átlépd. Ezt az mutatná meg, hogy az álmaidban nyitva vagy csukva van-e ez az üvegajtó, és hogy te ki- és belépsz-e rajta.
Az, hogy az álmaidban K.-é a felső szint, azt mutatja, hogy felnézel rá, és elérhetetlen számodra, de nem csak amiatt, hogy a valóságban nem találkozhattok, hanem inkább amiatt, hogy magad fölé helyezed őt, mintha ő magasabb rendű lenne nálad. Ez egy illúzió, ő semmivel sem különlegesebb vagy kiemelkedőbb személyiség nálad, fölösleges őt piedesztálra emelned.

Az álombeli választása, ami szerint Anettet elhagyja, és veled marad, kétesélyes. Én nem mondanám rá konkrétan, hogy biztos, hogy ez a valóságban is meg fog történni, mert inkább vágyálomnak tűnik számomra. Ugyanakkor viszont nem lehet kizárni, hogy K. tényleg fontolgatja ezt, és erre a második álmod ad némi támpontot, amiben mindent a legelejétől elölről kezdtek, mintha újból kijárnátok az élet iskoláját. De az is lehet, hogy ez a második álom arra utal, hogy vágysz rá, hogy újrakezdd vele, és hajlandó vagy újra a kezdetektől felépíteni a kapcsolatot; ez esetben az ő szándékairól nem lehet tudni.

Amit a tanárodról írtál, az nagyon furcsa gondolkodásmódot tükröz. Azért, mert K.-ba szerelmes vagy, soha többé senkivel nem állhatsz szóba? Ez olyan a számomra, mintha csadort hordanál. Hogy tudnád azt megtenni a mai világban, amikor annyi ismeretlen emberrel kell szót váltani, hogy nem beszélgetsz egy másik férfival, mert elkötelezted magad valaki mellett? Miért ne lenne a világ legtermészetesebb dolga beszélgetni egy másik emberrel? Ezzel még nem csalod meg K.-t. Sőt azzal sem, ha jólesik, ha egy másik férfi észreveszi  a nőies kisugárzásodat, és reagál rá. Részedről ez egy erős barátság, de az miért baj, ha ő nem ugyanazt érzi? Az róla szól, és nem rólad. Itt arról van szó, hogy te mennyire vagy szabad? Mennyire tartod magad szabadnak, vagy a K. felé tett fogadalmad foglyának?

Élvezed ezt a kapcsolatot a tanároddal, és azt képzeled, hogy baj, ha élvezed. Olyan mértékben megtartóztatod magad, aminek már hátulütője lesz. Mégpedig azért, mert ha valamilyen érzést lefojtasz magadban, az egy darabig hagyja magát lefojtani, de aztán a legváratlanabb pillanatban fog robbanni. Az érzések rendkívül fontosak az életünkben, és nagyon lényeges, hogy felismerjük és átéljük őket, e nélkül bezárjuk magunkat a gondolatok cellájába (ilyen gondolatok a fogadalmak is), és ez nem túl sokáig fenntartható állapot. Rossz dolognak tartod, ha a "tomboló éned" a felszínre tör, márpedig ez a tombolás szerintem semmi más, mint az érzéseid megélése.

Veszélyes. Kire veszélyes, és milyen veszélyt rejt magában, ha valakivel barátkozol? Nem lehet kitérni az emberi kapcsolatok elől, és ha valakivel baráti viszonyt tartasz fenn, az nem jelenti azt, hogy akkor már kötelező lesz szerelmi viszonyt is kezdeni. Azt sem jelenti, hogy ha ő kezdeményezi, akkor neked bele kellene menned. Nem kell. A férfi szó nem egyenlő a szeretkezés szóval, sőt még a szerelmi kapcsolattal sem. De ha egyszer lesz egy érzés, ami benned születik meg, és felülírja mindazt, amit hiszel és gondolsz K.-ról meg a szerelemről, meg a hozzá fűződő kapcsolatodról, akkor mit csinálsz? Lenyomod ezt is a mélybe? EZ a veszélyes, Márta, nem a baráti kapcsolatok.

Nem hiszem, hogy a tanárod lenne a kulcs ahhoz, hogy K.-val ismét összejöjj. Viszont ahhoz kulcs lehet, hogy önmagadban feltárj egy olyan réteget, ami eddig ismeretlen számodra, és megmutassa neked, valójában mi rejtőzik benned. És ez egy nagyon fontos folyamat.

"K. kitérne a hitéből ha ezt érezné, tudná és látná" - na és milyen jogon? Amikor ő jelenleg egy másik nővel él, és téged hónapok óta nem keres? A féltékenységnek egyébként sincs semmi köze a szerelemhez, a féltékenységet nem a szív, hanem az ego teremti, és nem szeretni akar, hanem birtokolni. Ígértél neki konkrétan hűséget, hogy soha rá se nézel egy férfira se, amíg ő hajlandó lesz leereszkedni hozzád? Volt ilyenről szó köztetek?

"Arról kérdeztem miért nem sikerül a vonzás, mi ez a játék amibe kerültem." - amit én erről látok: erővel, akarattal igyekszel magadhoz vonzani K.-t. De te magad is látod, hogy nem működik. Nem is fog: semmi olyan szándék nem működik - illetve ellenkezőjére fordul, ami akaráson alapul.

 

Kép: KeDo