Önbizalom és önbecsülés: nem ugyanazt jelenti a két fogalom. Az önbecsülés a múltra vonatkozik: becsülöm (értékelem, elismerem, tisztelem, nagyra tartom) magam mindazért, amit már létrehoztam. Az önbizalom a jövőre: bízom a saját erőmben, a képességeimben, hogy meg tudom valósítani mindazt, ami a szándékom. 

Az önbizalom alapja az önbecsülés: akkor van önbizalmam a jövőre tekintve, ha most, a jelenben becsülöm magad mindazért, amit a múltban létrehoztam.

Az önbizalmat is, az önbecsülést is nagyon nehéz átélni a mai világban. Az iskolarendszerünk nem ezek fejlesztésére, hanem a hibák kiemelésére koncentrál, olyan hatványozottan, hogy már az óvodás gyerekek sem mernek hibát elkövetni, mert félnek a büntetéstől. Inkább hozzá se fognak a feladathoz, azt mondják: nem tudom (saját tapasztalat a logopédusi munkámban). A szülők pedig kétféleképpen viszonyulnak a gyerekeikhez: vagy elvárják a folyamatos, kiváló teljesítményt és büntetik a hibázásaikat, vagy dicsérik őket teljesítmény nélkül is. Egyik hozzáállás sem az egészséges önbecsülés alapjait rakja le: vagy a bűntudat és szorongás a jellemző, vagy az ego egyre nagyobbra fúvódása. 

Mi a különbség döntés és választás között?

A döntés az, amikor van két lehetőségem, vagy legfeljebb három, és döntök közöttük. Pl. van egy pár fekete cipőm, meg egy fehér, és eldöntöm, melyiket veszem fel. Vagy a főnököm közli, hogy végre kell hajtanom egy feladatot, és dönthetek, hogy számítógépbe gépelem be, vagy papírra, kézzel írom le. Vagy kiderül, hogy rákos beteg vagyok, és az orvosom az azonnali műtétet vagy előbb a sugárterápiát javasolja. Vagy eldönthetem, hogy ebben a hónapban a gázszámlát fizetem be, vagy a banki hitelrészletet, mert mindkettőre már nem futja. Tehát mindig az adott, az élet által elém hozott helyzetek, lehetőségek között dönthetek, vagy az egyik, vagy a másik mellett. Előfordul néha, hogy nem jó és rossz között van döntési lehetőségem, hanem egyik rosszabbnak tűnik, mint a másik.

A legutóbbi cikkem (Spirituális illúziók: a hit) után kaptam egy kérdést, illetve kérdéssort: miben különbözik a hit a bizalomtól, milyen szintbeli különbségek vannak? Mit jelent hinni valakinek, és bízni valakiben?

Lényegre tapintó kérdések, mert az emberek sokszor összemossák a kettő jelentését – mivel akiben hiszünk, abban meg is bízunk, nemde? Ám én óriási különbséget látok hit és bizalom között, ugyanis teljesen más a gyökere a kettőnek és más kategóriába tartoznak.

Összefoglaltam, én mit értek az ÉRZ, ÉREZ szógyök származékainak jelentése alatt, mert sokan egy kalap alá veszik, összetévesztik ezeket a fogalmakat. Különösen az érzés és az érzelem között tudnak nagyon nehezen különbséget tenni. Az érzelmeket pedig az érzelgősséggel keverik össze.

Lássuk, mit ír róla a Wikipédia:

„Az igazság megszemélyesítője, aki egyensúlyba tartja az igazságosságot, a korrektséget,

• Egyházjogban – az eskünek az a kelléke, mely szerint érvényesen esküt csak igazságos ügyről lehet tenni.

• Polgári jogban – az igazságszolgáltatás egyensúlyát (bűnösök bűnhődjenek), igazságosságát fejezi ki. (…)

Kard

Az ábrázolásokban a kard (pallos) a bűnös megbüntetésének (a bűnösre lesújtani kész kard) jelképe.

Mérleg

A mérleg a mérés, mérlegelés, bíráskodás, megítélés, kiegyensúlyozás, a kiegyensúlyozottság, az igazságosság, az okos belátás jelképe. Az égi és a földi, az isteni és a túlvilági igazságszolgáltatás szimbóluma.

Szemkötő

A 15. század óta Justitiát gyakran ábrázolták szemkötővel. A szemkötő tárgyilagosságot képvisel, ítéletét ne befolyásolja hatalom, pénz vagy gyengeség, az igazságban a pártatlanság érvényesüljön.”

Nos, a szimbólumok leírásában csak a kard, a mérleg és a szemkötő kendő magyarázata téves. Én teljesen másképpen értelmezem ezeket a jelképeket. Ehhez az értelmezéshez pár évvel ezelőtt segítséget kaptam egy meditációs kép formájában, amit most megosztok veletek. Ki-ki eldöntheti, mit fogad el.