ÉRZ

Összefoglaltam, én mit értek az ÉRZ, ÉREZ szógyök származékainak jelentése alatt, mert sokan egy kalap alá veszik, összetévesztik ezeket a fogalmakat. Különösen az érzés és az érzelem között tudnak nagyon nehezen különbséget tenni. Az érzelmeket pedig az érzelgősséggel keverik össze.

Érzékelés

Idetartoznak az öt érzékszerv által felfogott érzékletek: a látás, hallás, ízérzékelés, szaglás és a bőrérzékelés. Ennek a témának bőséges irodalma van.

Érzet

Mindent, amit testi érzésnek hívnak, a kellemestől a kellemetlenig: kéj, borzongás, energiahullám, vibráció, csiklandozás, simítás, nyomás, szúrás, hideg-meleg érzet, fájdalom (utóbbiak belső érzetek is lehetnek, nem csak bőrérzékletek) stb., én inkább érzetnek nevezem, hogy megkülönböztessem az érzéstől, ami teljesen más fogalom és kategória.

Érzés

Olvastam olyan meghatározást, amely szerint két alapvető érzés van, a szeretet és a félelem. Az én értelmezésem szerint ezek közül egyik sem érzés, hanem energia. A Világegyetem két eredendő, alapvető energiája: az isteni szeretet – és a sátáni félelem. Természetesen ezeket is érezzük, de én inkább átélésnek nevezem a szeretet és a félelem megtapasztalását.

Az érzés és a megérzés az elme külső ragadványaitól mentes, mivel a tudatunk magasabb szintjéről, a nem fizikai szintről származik. Az érzés egy tömörített információcsomag, ami eredetileg egy egységes energetikai mintázatot alkot, mely globálisan tartalmaz minden elemet, tökéletesen részletezetten, de sűrítve, esszenciaként.

Kompletten magában foglalja:

- a helyzet pontos meghatározását, körülményeit, energiaminőségét,

- az előzmények ismeretét, átlátását,

- ha másik személyre vonatkozik, akkor a személy energiaképletét, az érzéshez kapcsolódásának módját,

- a hozzá tartozó elsődleges érzelmet,

- az öt érzékszerv érzékeléseit: képet, olykor hangot, ízt, illatot, bőrérzékelést,

- valamint a test érzeteit,

mindezeket sokszor szimbólum formájában.

Ez az információcsomag tömörítve érkezik a testbe a szívcsakrán keresztül. Az egyéni érzékenységtől és képességektől függ, hogy ki melyik alkotóelemét milyen mélységig bontja ki, és a helyzet dönti el, hogy ki melyik elemét találja abban a pillanatban a legfontosabbnak. Mivel arról a nem fizikai szintről származik, ahol az elme fogalmai nem fedik le a teljes valóságot, ezért olyan nehéz szavakba önteni.

Érzelem

Az érzelem többnyire megérkezik az érzés információcsomagjában, tehát az érzés csomagja tartalmaz egy elsődleges érzelmet is. De sok esetben következmény, válaszreakció. Válasz lehet egy érzésre, egy másik érzelemre, egy gondolatra, egy helyzetre. Személyiségtől és a pillanatnyi állapottól is függ. Az érzelem megráz vagy elandalít, felemel vagy lesújt, mélységében átérezzük, teljességében átéljük, ezért keverik sokan az érzéssel. Mivel válaszreakció, ezért választható opció: az elsődleges érzelemmintát, ami az érzés csomagjában megérkezik, felülírhatja a tudatalatti mintáktól – a személyes és társadalmi hitrendszerektől, a szokásoktól – függően bármilyen más érzelem. (Például egy asszony évekig gondozza, idős, beteg édesanyját, aki óriási terhet jelent már a számára. Végül, amikor az anya meghal, a lánya elsődleges érzelme a sokk és a bénultság mellett a megkönnyebbülés. Aztán szégyent vagy bűntudatot érez a megkönnyebbülése miatt, majd a társadalmi elvárás felülírja mindezt a szomorúsággal, és csak ez után következik a gyász.) Illetve az elsődleges érzelem kiválthat egy egész sor, mindig hasonló sorrendben ráépülő másodlagos érzelmet. (Példa: egy családi veszekedésben mindig ugyanaz a minta működik, ugyanabban a sorrendben: a férjben dolgozni kezd a kisördög, és viccből kaján megjegyzést tesz a feleség ruhájára/alakjára, a feleség duzzogni kezd, a férjet elkezdi bántani a lelkiismeret, de ezt nem vallja be magának sem, megkérdezi, mi a baj, mire a válasz: semmi. A férjben gyülemleni kezd a türelmetlenség, újból kérdezget, de nem kap számára kielégítő választ, mert a nő nem fogalmazza meg egyértelműen, hogy fiacskám, sértve érzem magam amiatt, amit mondtál, hanem csak célozgat, elvárva, hogy a férj megértse a célozgatását. Ám a férj nem érti meg, viszont a düh egyre nagyobbra nő benne, amit csapkodással és egyéb hanghatásokkal fejez ki, de ki nem mondja. És így tovább, egyik esemény a másik után mindig kiváltja azt a reakciót, amit az évek folyamán remekül begyakorolt a pár. Jelzem, egyrészt ezek nem általános példák, nem kell senkinek magára vennie – másrészt mivel az érzelem választható, így egyetlen határozott döntéssel kiléphetünk a megszokott körforgásból.)

Gondolat

Az elsődleges érzés és a másodlagos érzelem által meghatározott alapra épülnek a harmadik réteg, a gondolatok szintjének tornyai. A tornyok düledezhetnek is, homlokegyenest ellenkezőleg is, fejjel lefelé is állhatnak, gyakran előfordul, hogy nem is azon az alapon magaslanak, amire eredetileg épültek, sőt alap nélkül is lebeghetnek. A gondolat tartalmazza azokat a fogalmakat, amiknek tükrözniük kellene az eredeti érzést vagy érzelmet. De mivel az érzés annyira összetett, és mivel arról a szintről érkezik, ahol nem fogalmakban, hanem globálisan észlelünk, és még ráadásul az egyéni képességektől, pillanatnyi lelki és mentális állapottól függően a személyen múlik, ki hogyan tudja kibontogatni, melyik részletet fogja fel világosabban, és melyik fölött siklik el, ezért nagyon ritkán fogja tükrözni az eredeti alapesszenciát. A gondolat: az elme mentális terméke, illúzió.