Vers

A kézi szövés varázslata

Néhány évvel ezelőtt megismerkedtem a kézi szövéssel. Lukács Judit szövőműhelyébe jártam (Judit - kézzel szövött sálak, kendők ), amikor csak tehettem, jó néhány sálat szőttem magamnak és a szeretteimnek. Egy ideje nem tudok eljutni a műhelybe, ezért írtam egy verset.
 
A képek az általam szőtt sálak egy részét ábrázolják, valamint engem a szövőszék mellett.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Csattan a nyüst és nyílik a száda,
lábítóra ha lép a szövőnő.
Selymet, kasmírt ringat a csónak,
szálat a szálhoz: készül a kendő.
 
Bordó zölddel összefonódik,
liliom a minta, ível a kelyhe.
Vágjuk a rojtot, kiterül a szőttes,
szívünk, lelkünk él beleszőve.