Ki a spirituális, és ki nem az?

Ettől az írástól már megint nem leszek mindenki kedvence. No de nem is azért írtam.

Kezdjük azzal, aki nem spirituális.

NEM vagy spirituális, ha:

-       Kizárólag lilában és rózsaszínben pompázó, vastagon sminkelt angyalokat, sziporkázó csillagokat, rózsákat ábrázoló, csillivilli gif képekkel rakod tele a Facebook faladat

-          A Facebook adatlapodon a tanulmányaid alapjaként az „élet iskoláját” nevezed meg, „ahol Isten a tanár!!!!” – mindig négy felkiáltójellel

-          Naponta idézel Müller Pétertől, Coelhótól, sőt (!), Oravecz Nórától

-          Minden mondatod után odabiggyeszted, hogy áldás, és szívecskékkel tűzdeled tele a kommentjeidet

-        Több éves, könnyfakasztó hoaxokat posztolsz, amik már századszor járják körbe a netet, és tényleg elhiszed, hogy annak a szegény, rákos gyereknek te egy megosztással megmentheted az életét

-          Az előző életedben, a születési traumádban, a gyermekkori sérülésekben keresed a mostani bajaid okát

-          A földsugárzást, a csakraműködésed blokkjait, az aurád színének változásait jelölöd meg a problémáid okozójaként

-          Azt hiszed, hogy megátkoztak vagy megrontottak, és elmész egy szakemberhez, aki leveszi ezt rólad

-          Hibást keresel a problémáid miatt, legyen ez másvalaki, másvalami, vagy akár te magad

-        Az ételek egyik tetszőleges csoportját kinevezed egészségesnek, a másikat egészségtelennek az éppen aktuális trend szerint, és ha az egészségtelenek közül eszel meg valamit,  akkor „bűnözöl”.

-     Az előszobád falán már nincs egy tenyérnyi hely, mert teleaggattad tanúsítványokkal, amiket a különféle ezós tanfolyamokon szereztél, de igazából ezek közül csak egyet-kettőt, vagy egyet sem használsz

-        Minden nap elolvasod az aktuális asztrológiai előrejelzést és az angyali üzeneteket, de egyik sem változtatja meg a mindennapjaidat semmilyen módon

-          Gurutól mesterig rohangálsz beavatásokért vagy gyógyításért, ami ki is tart ideig-óráig, de amikor elmúlik a hatás, csak a kiégett ürességet érzed

-          Külsőségekben próbálod megtalálni mindazt, amit belül kellene keresned

-         Kenetteljes hangsúllyal és sokatmondó pillantással, vagy épp ellenkezőleg, csak úgy mellékesen odavetve bedobsz a társaságba ilyen kifejezéseket: zen, tarot, koanok világa, Nap-Kos kvadrát az Uránuszban, tibeti vagy egyiptomi kalendárium – ámde ha valaki a tisztelettudó hallgatás helyett belekérdez a részletekbe, csak hebegsz-habogsz és eltereled a témát

-         „Tükör az egész világ” – de csak akkor, ha a másik tett valamit. Ilyenkor bölcsen és megértően bólogatva rámutatsz, ő hol hibázott nagyot. Hogy a világ a te számodra is tükör – az valahogy mellékes

-          A Vonzás Törvényét fegyverként használva próbálsz magadhoz vonzani tárgyakat, pénzt stb. – csupa olyasmit, amit képtelen vagy vonzani, mert nem tartozik a megélhető lehetőségeid közé

-          Fennen hangoztatod, hogy te mennyire tudatos vagy, te már ledolgoztad a karmádat, te már rég túl vagy „ezeken”, ámde (némi lenézéssel említve) mások még csak ott tartanak, ahol te x évvel ezelőtt

-          Mindent elhiszel, amiről a cikk így kezdődik: az orvosok sem hiszik el! Vagy: a tudósok bebizonyították! Vagy: 10 kulcs a boldogsághoz (ehhez, ahhoz)

-          Hiszel, hiszel és hiszel, anélkül, hogy egyszer is fellebbentenéd az illúzióid függönyét,  meggyőződni arról, mi van mögötte

-          A család szentségéről papolsz, miközben titkon szeretőt tartasz

-          A szeretet fontosságát hangsúlyozod, és nem veszed észre, amikor ítélkezel

-          A pénzt mocskosnak tartod, és mindazokat is, akiknek van belőle

-          Bűnökről prédikálsz

-          Ezernyi lapos szlogened van arra, hogy hogyan ébredjetek fel TI, hogyan változzatok TI, hogyan váltsátok meg a világot TI

-          Az egódat megpróbálod elpusztítani, de legalábbis elhallgattatni, mivel az ego rossz

-          És semmit, de semmit nem élsz meg abból, amit elméletben olyan kiválóan tudsz.

Biztos, hogy van még, de most lett elegem a felsorolásból…

No de akkor ki a spirituális?

Az, aki úgy él, hogy a belső, valódi önmagával folyamatos kapcsolata van. Akinek aközött, amit gondol, amit érez, amit mond, és ahogyan él, nincs ellentét. Aki nem külső forrásból kapja a figyelem- és szeretetenergiát, hanem sajátja van, nem szorul másokra – sőt, adni is tud belőle, hiszen a forrása kifogyhatatlan. Aki megengedi magának, hogy a természetes állapota ne az aggódás, a félelem, az idegesség, az elégedetlenség, a türelmetlenség legyen, hanem a megengedés, az öröm és a békesség. Aki olvas és képezi magát, de nem azért, hogy az okleveleit lobogtassa, hanem hogy a tanulmányai segítségével felhozza magából azt a tudást, ami már nem ismeretek halmaza, hanem valódi, megtapasztalt, saját, élő bölcsesség. Aki felelősséget vállal mindazért, amit a világában lát, mert tudja, hogy azt ő teremtette oda, és ez által korlátlan szabadságot él meg. És aki meg is éli mindazt, tapasztalatokat szerezve a fizikai világban, amire a felismerései rávezették.

Ara Rauch

Olvass bele a spirituális illúziók sorozat többi cikkébe is: http://ararauch.hu/index.php/t-e-e/spiritualis-illuziok

Kép1: Erik Johansson

Kép2: önjelölt próféták harmadik szemére

Kép3: mkkp.hu