jagi 11. 02. 15.

Szia Ara! :)
Tetszik az uj sorozatod, lustáknak és ujrakezdőknek (nekem :) ) kifejezetten aktuális...
Érdekes, de \"véletlenül\" 3-4 napja pont azon hezitálok, hogy megkérjelek e hogy belenézz egy \"napi aktuális\"-ba.
A munkahelyemen, amely sok érdekes, de sokszor nem boldogitó tapasztalással szolgál, van egy szitu.

Történt egy mobil telefon ellopása, egyik kollégám telefonja eltünt az öltözőből. Vagy nem.
Tény, hogy nekem már vettek el a táskámból 1000.-ft-t, tehát előfordulhat egy, s más.
Igazi \"dualitáskavalkád\" az egész hely, az ottani élet. Mátrix a mátrixban.
Már emlitettem neked, hogy egy Spar raktárban dolgozom éjszakánként, áruellenőtként.
Valahogy olyan érzetem van, hogy nem is a lopásról van itt szó, valahogy olyan kavargás-viharlás zajlik, össze-vissza és tök értelmetlen.
Ezért mondtam, hogy talán volt telefon eltünés, talán nem.
Szükségem van erre a bevételre, de ugy megyek be esténként, hogy egyet előre, kettőt hátra.... :)
Sokféle embert ismertem meg, az ottani dolgozókat, ez a része a dolognak tisztára a pozitiv oldalra került bennem.
No, a szóáradatom lényege: annyira gyors iramban áradnak az energiák, annyira hatalmas áradatként törnek rám érzések, fizikai érzetek, fájdalmasak is, olyan érzés ez néha, hogy a forrongó hömpölygő lávafolyam közepén állnék egy kiálló sziklán.
És bármerre nézek, naggyon egyedül vagyok.
Tudod én szeretek egyedül lenni, csak sokszor arra sem érzek erőt-kedvet magamban hogy kiszóljak magamból az emberek felé.
Sok örömteli élményem és megélésem is van közben, s ezek a dolgok Valóban hirtelen váltják egymást....
Hihihi, s hogy mi a kérdésem? Hát talán nincs is, csak kérlek nézz rám, hogy kissé tudjam valamihez kötni ezt a forgatagot...
No csá.
Hát ezért hezitáltam, hogy megirjam-e ezt a levelet... :)

Ara

Elsőre egy sárkányt láttam, ami kissé hasonlított egy krokodilhoz, leginkább a testtartásában, de nem krokodil volt. Kerekebb feje, simább bőre, szép zöld színe volt, és a homlokától a fején keresztül, végig a gerincén taraj futott. A sárkány valami sáros buckák között feküdt, de ezek mozogtak, és mintha helyenként izzó láva is felpirosodott volna, ebben nem vagyok biztos. A tekintetemmel végigkövettem a testét. A farka hosszú volt, és egyenesen, függőlegesen felemelkedett, majd egy kis részen vízszintesen meghajlott, és ezen a kis vízszintes részen egy drágakő forgott körbe. Valószínűleg briliáns, mert a csúcsán állt, úgy nézett ki, mint a mellékelt kép, de nem szivárványszínű, hanem sárgás fény vette körül, világított, mint egy kis lámpás. Ekkor a sárkány teste már piros volt.
Egyelőre fogalmam sincs, hogy mit jelent a kép, a sárkány elég összetett szimbólum. Lehet, hogy a környezet is mondana valamit, azt nem láttam pontosan. Mit jelent neked a sárkány, milyen érzések fűznek hozzá?

jagi

Hm. Érdekes kép.

A sárkány számomra rejtélyes, varázslatos lényt jelent.

Ősi Titkok örzője, kiismerhetetlen.

Nem fűzödik hozzá sem rossz-sem jó , egyszerűen más törvények alapján „müködik”

A varázslatok  világa az övé…aszem engem észre sem venne..

Még eszembe jutott egy „élmény”. Amikor az ideális pihenőhelyemen voltam, Adamus és Tóbiás valamelyik közvetitése kapcsán, egyszer csak nem a parton voltam, hanem a vizben.

Talán a tengerben.

Kellemesnek éreztem és nem vettem levegőt. Egyszerüen usztam  kicsit a víz alatt, s amikor megemeltem a fejem akkor is csak a szemem szintjéig bukkantam ki.

Nem tudom milyen lény voltam, de a vizből , a víz alól nézegettem ki a sziklás part felé.

Nem volt semmi olyan érzésem, hogy „vizes” vagyok, hogy levegő kéne, hogy belemegy a víz a szemembe, élvezettel áramoltam benne….

Meglepett az otthonos, kellemes közérzet, mert az én emberi ideális pihenőhelyemnél ugyan van víz, de én a parton vagyok… :)

No ez ugrott be most valahogy…

Ara

Tegnap este nem kaptam új képet. Valahányszor bele akartam merülni, mindig jött egy érzés: nincs több mondanivaló, mindent megkaptam. Aztán visszagondoltam a leveledre, és hirtelen kiugrott a szemem elé egy kép:
"olyan érzés ez néha, hogy a forrongó hömpölygő lávafolyam közepén állnék egy kiálló sziklán.
És bármerre nézek, naggyon egyedül vagyok."
És ekkor a homlokomra csaptam, amúgy jelképesen: hát te voltaképpen megcsináltad magadnak azt, amit tőlem kértél. Kaptál egy nagyon kifejező képet. Most már csak annyi a dolog, hogy a két képet, a tiédet meg az enyémet, összefüggésbe kellene hozni, a két jelentéstartalmat pedig összhangba, és megvan a válasz a kérdésedre.

A környezetről: a kavargó sár és a hömpölygő láva két nagyon különböző dolog, nekem ebben a két képben mégis valahogy ugyanazt jelenti. Egy olyan környezetet, ami nem te vagy, mégis téged mutat. Forrongó indulatokat, kavargó nyugtalanságot, ami körülvesz téged a munkahelyeden, és bár nem bánt téged, mégis tükrözi a te saját elégedetlenségedet, lenyomott zaklatottságodat, ami mind azt mutatja: érik benned a változás, és óriási erőket fog felszabadítani.

A sárkány itt: szellemi erő. „A tudattalan mélyén élő elfojtott vágyak és a lelki átalakulás egyetemes szimbóluma” (Lévai-Potó: Álmok kézikönyve). Először zöld a színe, és egy nyugalomban lévő, mondhatni kedves lény, aki engedi, hogy megszemléljem. A zöld szín „Spirituális értelemben azt a tanulót jelenti, aki a megvilágosodás útjára lépett” (http://ninahakuddu.atw.hu/szinkombinacio.htm) Aztán ahogy alaposabban megnézem, akkor látom, hogy a farka függőlegesen felfelé mutat: a teremtő erődet jelképezi. A farkának nem a hegyén, hanem egy számára kialakított vízszintes helyen (biztonságban) állsz te magad, csiszolt drágakőként. Először nem is a követ láttam meg, hanem a sárga, otthonos, mégis a spirituális igazságot sugárzó fényglóriát, s csak utána vettem észre, hogy a fény közepén egy drágakő van, ami lassan elkezdett forogni. Amíg a követ szemléltem, a sárkány nyugodt zöldje átváltozott tüzes pirossá, a tevékenység, az aktivitás, a tűz és a szeretet színévé. Tehát amikor felébred a belső sárkányod, és aktivitásba kezd, akkor a teremtő erejével létrehozza és megtartja a te szellemi drágakövedet, a tisztaság, a tökéletesség értékes jelképét, ami a csúcsán állva, tehát elvileg egy labilis helyzetben, mégis tökéletes egyensúlyban forog és beragyogja a környezetét.

A tengeri élményed biztos nem véletlenül jutott eszedbe, talán annyiban kapcsolódhat ide, hogy az a nyugalom és áramlás, amit ott átéltél, egy másik, számodra ismert létforma, és most ennek éppen a polárisan ellenkezőjét valósítod meg, zajló és kavargó indulatokkal találkozol, ezek vesznek körül, és ezeket kell magadban nyugalomba hoznod, stabillá tenned, hogy kicsiszold magadból a középpont egyensúlyának drágakövét.

Kép: KeDo és internet