Elemzés nayuval

pity 09. 10. 05.

Beszélgetés a VilágVége cseten és összefoglalás

 

‹pity› Hermita mondta, kérjelek meg, hogy nayuzzál meg engem. megtennéd?

‹Ara› persze

‹Ara› most?

‹pity› lehet most? akkor igen. mit kell tennem?

‹Ara› akarod priviben, vagy itt a főoldalon?

‹pity› akár itt is

‹Ara› oké, mire vagy kíváncsi, van-e valami kérdésed?

‹pity› erre eddig nem gondoltam. igazából nincsen. legyen?

‹Ara› hát mégis, milyen irányba induljunk el?

‹Ara› amúgy nem kell tenned semmit, csak engedd el magad

‹pity› merre lehet?

‹Ara› nekem bármerre

‹pity› rendben és bocsi, de nem tudom ám, mi ez, csak kíváncsi vagyok

‹Ara› a mostani helyzetedről szeretnél valami képet?

‹Ara› nem olvastál ilyen nayus cuccokat tőlem?

‹pity› esetleg arról, hogy te hogy látod

‹pity› nem

‹pity› valamikor régen Tóbiástól

‹Ara› ez úgy néz ki, hogy beszélgetünk

‹Ara› közben valamilyen módon, valamennyire összekapcsolódik a tudatunk

‹Ara› és én ilyenkor általában látni szoktam valamilyen képet

‹Ara› egy szimbólumot vagy ilyesmit

‹Ara› és ezt úgy lehet magyarázni, mint egy álmot

‹Ara› ha van valami konkrét kérdésed, akkor arra kaphatsz választ

‹pity› aha, szóval a merre induljunk a beszélgetésre vonatkozott. lassan összeáll

‹pity› de kérdésem továbbra sincsen

‹Ara› akkor csak kíváncsiság?

‹pity› igen

‹Ara› mesélj magadról valamit, mi van veled mostanában

‹pity› csak annyi, hogy Hermita mondta, kérjelek meg, én meg mondtam, hogy jó

‹pity› de azt sem tudtam, mi ez

‹Ara› vajon mire jó ez Hermitának?

‹Ara› valamire apropóból mondta?

‹pity› talán arra, hogy nevetgél a háttérben

‹pity› jól érzi magát, ezért már megéri

‹Ara› miért nem Hermita kéri?

‹pity› ő próbált belépni a csetre, mert látta, hogy itt vagy, de nem sikerült neki. nekem meg most de. talán ez az apropó

‹pity› mert ő rám kíváncsi

‹pity› szerintem jobban, mint én

‹Ara› és te akarod, hogy mutassak neked egy képet magadról?

‹pity› igazából ő akarja, de én sem bánnám

‹Ara› láttam valamit

‹pity› mesélj

‹pity› csak nem egy oktaédert?

‹Ara› egy vitorlás hajó, olyan régi hadihajó, szkúnernek hívják, azt hiszem

‹Ara› nagyon gyorsan közeledik, dagadó vitorlákkal

‹pity› a vitorlás az jó, bármilyen irányú széllel arra megy, amerre szeretném

‹Ara› tiszta kék az ég, kicsit hullámzik a tenger, nem is tudom, mi hajtja a hajót, mert ennyire erősen nem fúj a szél

‹Ara› közeledik

‹pity› figyelek

‹Ara› amúgy az oktaéder hogy jött be neked?

‹pity› egyszer valaki csinált egy reiki kezelést rajtam és akkor láttuk mindketten

‹pity› arany színű volt és forgott, de egyikünk sem tudta, mit jelent

‹Ara› és a vitorlás miért jó, van valami kötődésed?

‹pity› nincsen semmi, csak ez jutott eszembe. talán egy filmben hallottam ilyet

‹pity› adj uram szelet, bármilyen irányút...

‹Ara› és Toby mackóra emlékszel a muppet show-ból?

‹pity› ritkán láttam, de talán

‹Ara› mert ő van a hajón

‹pity› :))

ennek érdekes lehet a magyarázata

‹Ara› egy női kéz egy fehér kendőt lenget, mintha búcsúzna

‹pity› a hajón?

‹Ara› a hajón

‹Ara› pity, van most valami olyan az életedben, ami valami változásra utal?

‹Ara› netán valakitől el kell búcsúznod?

‹pity› Ara, tervezem, hogy megyek Magyarországra, hacsak ez nem

‹pity› de miért pont tóby?

‹Ara› nem tudom, de nagyon mulatságos volt

‹pity› gondolom

‹pity› képzelem a meglepetésedet

‹Ara› persze, képzelj el egy óriási négyárbocos hadihajót, és Toby mackó ugrabugrál rajta

‹pity› ez lehet, hogy én vagyok. így egyben az egész

‹Ara›az egész kép?

‹pity›az egész kép

‹Ara› mit érzel magadénak belőle?

‹pity› amit írtam, az egész képet egyben

‹pity› bár a kendős kezet nem annyira

‹Ara› elgondolkozom még rajta

‹pity› Hermita kérdezte, nem írom-e meg neked, hogy Tóbiás a kedvencem, hátha találsz összefüggést

‹Ara› én is gondoltam rá

‹pity› és tóbinak szoktam nevezni

‹Ara› és ő is elég nagy mókamester tud lenni

‹pity› lehet, hogy csak ő üzent most, hogy végre elolvashatnám a búcsú channel-jét

‹Ara› nem tudom, akkor talán inkább távolodott volna a hajó

‹Ara› szerintem lényeges az irány

‹pity› igaz

‹pity› de hozzád közeledett

‹Ara› a fehér kendőt pedig női kéz lengette, nem férfi

‹pity› ok, rádbízom az értelmezést

‹Ara› én csak szemlélő vagyok

‹pity› nem csak

‹Ara› persze attól elolvashatod a csatit

‹pity› jó

 

 

Összefoglalás: a hajó közeledik feléd (az a pont, ahol én állni szoktam egy ilyen képben, a te nézőpontod, ahonnan én is láthatok, hogy meg tudjam állapítani az irányokat; tehát ami felém irányul, az feléd is irányul). A szelek szárnyán érkezik, nagyon gyorsan és dinamikusan, az összes vitorlája dagad, mintha hátulról erős szél fújná, amit egyébként nem érezni, tehát olyan módon jön mozgásba valami, hogy nem sérül meg semmi a viharban. Impozáns XVIII. századi csatahajó, három-vagy négyárbocos, harcra kész, de a mackón kívül senki sincs a fedélzetén. Mindenképpen változást hoz, szerintem a meglehetősen közeli jövőben, ami hatalmas lesz, erőteljes és méltóságteljes, ugyanakkor mindezt a túlságosan ünnepélyes hatást feloldja egy kis kedves mulatságosság. Amúgy nem jól emlékeztem, a mackó neve nem Toby, hanem Topy, utánanéztem a neten. Tehát nem igazán lehet kapcsolatban Tóbiással ebben a képben. Inkább arról szól az ő megjelenése a hajón, hogy ne vedd túl komolyan az életet, nevess magadon, ha úgy adódik, hiszen az egész egy gyönyörű játék. A búcsút integető kéz valami vagy valaki, amitől, akitől elbúcsúzol, ez lehet egy személy, lehet egy életforma, lehet a mostani életednek egy részlete.

Örülnék, ha beszámolnál, milyen változás lépett be az életedbe, és hogyan élted meg.

 

Kép: KeDo