Docse 09. 10. 03.
Ez hogyan történik,nekem közben meditálni kell?-teljes csend körülöttem meg ilyesmi?
Reá kell hangolódni gondolom?-és minden cenzúra nélkül mondj el mindent! Mikor lehet kezdeni?
ui: ....ha csak az engedélyem kell és így elég akkor MEGADOM! Várom válaszod!
Ara
NEM kell meditálnod, semmi különöset nem kell csinálnod (tudod, nincs olyan, hogy kell!). Nincs szükség a burás gyakorlatra sem, mivel nem is ismered.
Ma este, ha lefekszem, megcsinálom veled ezt a nayuzást, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy összekapcsolódik a tudatunk, és én várhatóan valamilyen képeket fogok látni, amiket te mutatsz nekem a tudatodból, és amik hasonlítanak az álomhoz, és utólag remélhetőleg meg fogom tudni magyarázni. Az engedélyed azért kell, mert ha te megengeded, hogy én közel lépjek hozzád, akkor könnyedebben feltárod azokat a rejtett dolgokat, amik segíteni fognak téged. Semmi erőlködés, semmi akarás, csak egyszerűen engedd meg, ami történik.
Akkor nincs konkrét kérdés?
Docse
Kérdések mindig vannak ,de a sorsunk úgy is adott tehát nem kérdezek csak nézelődj nyugodtan!
Ara
Te alakítod a saját sorsodat. Hogyan tudnál teremteni, ha adott volna, amit teremthetsz? Nem bizonyítottad be magadnak épp a közelmúltban többször is, hogy egész másképp is tud működni a világ, ha hatsz rá? No de mindegy, most hozzáfogok, és csak széjjelnézek nálad, aztán ha mégis lesz kérdés, akkor megpróbálunk behívni valami konkrét képet.
Ara
Szia Docse, este eljutottam odáig, hogy miután rákészültem, hívtam a segítőimet, tőled engedélyt kértem, bejött egy kép: fellebbentettem egy nagy, földig érő függönyt, és mögötte gyönyörű tiszta csillagfényes ég volt, mint egy nyári éjszakán, de körbe ám, a talpam alatt is. Szétnéztem és megláttam egy lábnyomnyi keskeny hidat vékony acéllapból, ezen kellett elindulnom, és - ekkor bealudtam. Sajnálom, biztos nagyon fáradt voltam, de lehet folytatni, mert én is kíváncsi vagyok, hova vezet az acélhíd. Ha gondolod, egy beszélgetés közben is lehet, írd meg, mikor érsz rá.
Docse: ok kezdjük!
Ara: jó, van-e valami konkrét kérdésed?
Docse: mostani állapotom és a kiút kérdése foglalkoztat mindig. Bízom magamban-nagyon! de a megerősítések kellenek!
Ara: a megerősítések benned vannak
Docse: Tudom, ma a bevásárlás során ránéztem a fagyasztó pultra és megkívántam a szilvás gombócot. Ennek ellenére gombát vettem,de mire hazaértünk anyu elkezdett szilvásgombócot gyártani,pedig nem tudott róla,hogy én azt kívántam meg!
Ara: nagyon jópofa teremtéseid vannak
kicsiben kezded, ez jó
begyakorlod
Docse: Nekem is tetszenek
Ara: van itt egy létező
elfogadod a segítségét?
Docse: igen!
Ara: Achentielnek hívják
Docse: ki ő?
Ara: segít kapcsolatot teremteni az energiáink között
barátom
Docse: most már nekem is
Ara: nagyon jókedvű
Docse: örülök neki
valami érdekes bizsergést érzek és mosolygok
Ara: hol érzed a bizsergést?
Docse: főleg a lábamban a kezeimben és úgy az egész testem olyan fura
Ara: engedd meg ennek az energiának, hogy végigmenjen rajtad
Docse: nagyon jó teljesen végig jár és mosolygok közben nagyon jó
Ara: bármikor be tudod hívni, ha kéred
Docse: olyan mint amikor gyerek koromban nyalogattam a szokol rádió elemét
Ara: :D
Docse: na,ez jutott eszembe!
leírhatom anevét magamnak?-mert elfelejtem!
Ara: persze
de ezt a csevegést bármikor visszanézheted, megmarad a gmailes fiókodban
Docse: hogy néz ki kíváncsi vagyok RÁ?
Ara: hosszú fekete haj, sűrűn hullámos, mintha be lett volna fonva és úgy száradt meg
fekete szem, kicsit magas arccsont
25 év körülinek látom
keskeny a szeme, kicsit ferde, de nem mongolos
rendkívül dinamikus, határozott, erőteljes maszkulin energia
Docse: kedves jól néz ki igazi olaszos
Ara: várjál küldök egy képet
ez Ekhnaton fáraó
rá hasonlít, rokonok
Docse: miért pont Ő lett a segítőm?
Ara: megkérdeztem tegnap este, hogy ki szeretné köztünk segíteni a kapcsolatot
több létezővel is szoktam találkozni, de általában hárman vannak mellettem, és ő az egyik
ő jelentkezett, hogy segít nekünk
Docse: találkoztam már régebben vele?
Ara: nem tudom, kérdezd meg
Docse: hogyan?
Ara: csak megkérdezed gondolatban
Docse: nem válaszol csak egy kicsit zúg a fülem
Ara: nem biztos, hogy hallani fogod
lehet, hogy bólint, vagy valahogy helyesel, vagy rázza a fejét, ilyesmi is lehet
az érzésre figyelj
gondolj a kérdésedre, és gondolj arra, hogy igennel válaszol
ha most megnyugvásérzés van benned, akkor helyesel
ha nem, akkor azt mondja, hogy nem találkoztatok még
Docse: azt hiszem igen
Ara: csodálkoznék, ha nem találkoztatok volna
elég régóta itt vagyunk már ebben a világban
Docse: mit gondol rólam?
Ara: szeret téged, másképp nem vállalta volna a közvetítést
Docse: jó érzés
a mindennapokban is fordulhatok hozzá?
Ara: persze
sőt
Docse: utat mutat és támogat?
Ara: először csak próbáld meg érezni
nem kell mindjárt útmutatást kérni, bár lehet
Docse: A tegnapi érzéseiden tovább jutottál már? tudod a hídon álltál és akkor bealudtál!
Ara: igen, most láttam egy nagyon jópofa képet
Docse: mondd
Ara: fellibbentettem a földig érő függönyt
ez egy szürkés tüllszerű anyag
és beléptem a világodba, ahol rengeteg csillag volt most is, és olyan tücsökzenés, langyos nyári éjszakára emlékeztet
baloldalt egy csillag száguldott mellém, valahogy együtt haladtunk, olyan méteres nagyságúnak látszott mellettem
és mentem azon az acélhídon
egy füves rétre jutottam
és ott rengeteg játék volt
óriási macik, labdák
Docse: nahát ezek nagyon idilli képek. Tudod hogy közben jól elfáradtam is!
Ara: irtó aranyos
Docse: látsz engem,
Ara: igen
az óriás játékokat átöleled, te még óriásabb vagy
és nagyon vidámnak és boldognak látszol
Docse: jaj,de jó,most is mosolygok úgy magától
Ara: no lefekvéskor még egyszer belemegyek
pontosítok meg ilyesmi
Docse: van még valaki a képen?
Ara: most nem látok senkit
Docse: te is kifáradtál?
Ara: nem
engem mindig feltöltenek ezek az energiák
Docse: te már profi vagy,szólj,ha abba szeretnéd
nekem tök jó
Ara: jó, tekintettel vagyok a fáradtságodra
Docse: de neeem csak minden olyan új
amiket láttál mit jelentenek azon kívül,hogy tök jó dolgok?
Ara: mindenképpen a játékosságot
de nem akarom elhamarkodni a magyarázatot, azért kell még belemennem
Docse: hol olvashatok a segítőmről és a fáraóról
Ara: Ekhnatonra keress rá a Google-ban
Achentiel a Karácsony angyala novellámban van, a honlapon
azt szerintem már olvastad
Docse: hát azt olvastam vazze
Ara: máshol még nem szerepel, majd az új könyvemben
Docse: emésztem az új dolgokat el kell búcsúzni a segítőtől gondolom így illik!
?
Ara: igen
az egy jó köszönés, ha összeteszed a két kezed
Docse: akkor nagyon köszönöm a segítségedet a közvetítést várlak legközelebb is ,de most emészteni kell az új élményeket!
Ara: ha még lesz valami élményed, várom a beszámolót
Ara
A kép első részlete, a függöny, azt a fátylat jelképezi, ami az éteri világot elválasztja a földitől: Ízisz fátylát. A fellebbentésnek itt az lehet a jelentése, amit nem tudhattunk előre: hogy végre teljesült a régi álmod, és kapcsolatba léphettél egy „odaátról” származó entitással. A csillagos ég, ami minden irányban, a talpam alatt is folytatódott, a benned élő végtelent jelképezi (végtelen lehetőségek). A híd, ami keskeny, mindössze egy lábnyomnyi széles, de egyetlen hosszú, végtelenbe nyúló, erős acéllapból van, valami nagy változásra utal, ahová átkelhetsz rajta. Volt egy csillag is, ami mellettem állt meg száguldásában, aztán mellettem haladt, ahogy mentem a hídon. Ez egyszerre volt távoli és közeli: amikor néztem rá, közelinek tűnt, de amikor meg akartam érinteni, mintha több fényévnyi távolságban lett volna tőlem. Vibrált és rezgett. Később rákérdeztem a csillag nevére, és a Szíriusz ugrott be. Ebben nem vagyok biztos, hogy mit jelenthet. Feltételezés: Ekhnaton fáraóról azt írja Drunvalo Melchizedek, hogy szíriuszi eredetű, akkor tehát, ha Achentiel az ő rokona, ő is lehet szíriuszi. Most felvetted vele a kapcsolatot, tehát a csillag elkísér az utadon.
Napsütötte, nyári mezőre érkeztem, és a legelső, amit észleltem, egy óriási, legalább méteres plüssmaci volt, könnyű és puha, amit valaki a kezembe nyomott. Aztán egy szintén méteres, vagy még nagyobb csíkos strandlabda gurult mellém, és ahogy szétnéztem, sok-sok játék, hinta, forgó, mászóka volt mindenfelé, mint egy hatalmas játszótéren. Ez azt jelentheti, hogy azt a változást, ami bekövetkezik nálad, te játékosan fogod megélni, minden nehézség nélkül. Amúgy Adamus is mindig a játékosságra biztat, hogy ne vért izzadva, erőlködve és gondterhes komorsággal teremtsük meg a világunkat, hanem a játék szépségét és könnyedségét élvezve. A legvégén, amikor rákérdeztél, hol vagy te ezen a képen, mint óriást láttalak meg, magadhoz ölelve mindezt az örömteli, kedves világot: hiszen a tiéd, örömödet leled benne, és megtalálod benne a boldogságot.
Kép: KeDo