Elvárod a hálát?

Múltkoriban írtam egy cikket a háláról és a hálálkodásról (ITT olvashatod), most pedig egy másik nézőpontot is szeretnék megvizsgálni: mi történik, ha elvárod valakitől a hálát? Mi történik, ha valaki elvárja, hogy hálás légy neki?

Nagyon hálátlan dolog, ha elvárják tőled, hogy hálás legyél. Mondjuk, felajánlanak valamit ingyen, de mégiscsak elvárják cserébe, hogy megháláld. Ez pedig már nem ingyenes: ezt üzletnek hívják, még akkor is, ha a pénzbeli viszonzást elhárítják. 

Csak sajnos, a dolognak több hátulütője is van. Az egyik: ha valaki a hálát elvárja azért, amit tesz, akkor nem azt kapja, amit vár. Ugyanis a hála jellegéből következik, hogy nincs megállapodás a felek között: én ezt adtam, te ezt adod cserébe. Ha a másik fél nem úgy fejezi ki a háláját, ahogy ő elképzeli, akkor csalódnia kell. Ugyanis, és itt a másik bökkenő: az elvárás az én tapasztalatom szerint mindig visszaüt, minden elvárás pont az ellenkezőjét teremti meg annak, amit elvárnak (a szándék, az akarat és az elvárás különbségéről a théta-elfogadás-egyensúly haladó tanfolyamon beszélünk részletesen).

Szét kell választanunk két dolgot: az egyik a hála érzése, a másik a hála kifejezése, megnyilvánítása. Sokan összekeverik ezt a kettőt: azt gondolják, hogy ha nem fejezed ki a háládat, akkor nem is érzed. Vagy, hogy elvárható, hogy kifejezd, ha valamit tettek érted.

Ha valaki hálát vár el, nem azt várja el, hogy te átéld a hála érzését. Hanem hogy háláld meg, amit tett: nyilvánítsd meg fizikailag.Akkor is, ha valójában nem érzed. És itt a harmadik buktató: ha elvárják, hogy meghálálj valamit, akkor valamiféle csereértéket, fizetséget várnak el. És nem, egyáltalán nem az érzést. 

Ugyanis a hála érzése, amit te átélsz, az nem fizetség. Azt te érzed, és téged emel; a hálát elváró valószínűleg semmit sem érzékel belőle, vagy nem sokat. Nem árt az ilyen díjmentesnek nevezett, „potya” ügyleteknél odafigyelni, mit várnak el cserébe, mivel ahogy a mondás tartja: „ha valami ingyenes, akkor ott te vagy az áru”. A te lelked.

A hála csak akkor működik, ha szívből adod. Maga a hála érzése egy rendkívül magas rezgésű energia, és ha ilyen, akkor teljesen mindegy, milyen módon nyilvánul meg: adhatsz hálából figyelmet, elismerést, dicséretet, tiszteletet stb. - nem árt, ha ezek szóban is megnyilvánulnak. De adhatsz simogatást, vagy csak egy pillantást, bármit. És adhatsz hálából tárgyakat (ajándékba, persze), de pénzt is. Mindezek a hála fizikai kifejeződései. És aki elvárja, hogy hálás légy, ezeket várja el.

Ám ha elvárják, hogy hálás légy, az eredeti érzés magas frekvenciája azonnal torzul, lecsökken, degradálódik a kényszer szintjére. Az eredeti szívcsakra-energia lecsúszik a köldökcsakrába, ahonnan a kényszerítés torzítása következtében egy kelletlen, megnyomorított energia lép ki, aminek a hálához már nincs köze: ez az adósság törlesztése. 

Még egy jó kis csapda van a dologban. Amikor valamilyen (általában spirituális) szolgáltatásért hálával akar fizetni valaki. Mármint azzal, hogy ő átérzi a hálát, és pont. Amit a szolgáltató persze érez, hiszen a hála energia, és neki érzékenynek kell lennie, ha már spirituális szolgáltatást ad, de jó esetben egyáltalán nincs rászorulva az efféle külső energiapótlásra, van neki saját forrása, amiből meríthet.

Akkor tudsz szívből hálás lenni, ha nem várják el a háládat.

És ha valamit teszel valakiért, szívből, csak mert adni jó, és van miből, akkor te fogod érezni a hálát, téged emel magasra, és egyáltalán nem fog érinteni, hogy az illető hálás-e neked, és kifejezi-e azt.

Ara Rauch

Kép1: internet,

kép2: a Becses Brigantik Facebook oldala

kép3: http://www.goodfon.su/